Nyugdíjbiztosítás adókedvezmény

Mikor beszélhetünk nyugdíjbiztosításról?

A Személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján akkor beszélhetünk nyugdíjbiztosításról, ha a biztosító teljesítése – a haláleseti szolgáltatást kivéve a nyugdíjbiztosítási szerződés teljes tartama alatta a biztosított jogosult és az alábbi szolgáltatásokat tartalmazza:

  • a biztosított halála, vagy
  • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy
  • legalább 40%-ot elérő egészségkárosodás, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítás szerződés létrejöttekor a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket még nem érte el, függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem, vagy
  • a biztosító lejárati szolgáltatása a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi elérésekor válik esedékessé
feltéve, hogy a szerződés létrejöttétől a biztosító a biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik.

Ki a jogosult a nyugdíjbiztosítások után igénybe vehető adókedvezményre?

A biztosító által igazolt nyugdíjbiztosítás szerződője (magánszemély) a biztosító által kiadott igazolás alapján, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget. Az adókedvezményt az Adóhatóság mindig a biztosító részére utalja át, amit a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen ír jóvá.

Mekkora kedvezmény vehető igénybe?

A szerződésre - a szerződő által - befizetett díjak 20%-a, adóévenként maximum 130 000 Ft adójóváírás vehető igénybe.

Milyen egyéb korlátozások érvényesek a nyugdíjbiztosításokra?

  • A szerződő összevont adóalapjának az adókedvezmények levonása után megmaradt fizetendő adójával rendelkezhet. Ha ez a fennmaradó összeg kisebb, mint a szerződésre befizetett díjak 20%-a, illetve maximum 130 000 Ft, akkor csak az adó összegéig érvényesíthető a kedvezmény.
  • A szerződőnek ne legyen adótartozása, az adóbevallása alapján fizetendő adó legyen megfizetve, és a nyilatkozattétel időpontjában rendelkezzen élő nyugdíjbiztosítási szerződéssel.
  • A kiegészítő biztosításokra fizetett díjra nem lehet adókedvezményt (adójóváírás) igényelni.
  • Az önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztári saját tagi, támogatói adományok befizetések után igényelt adójóváírás, a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ-R) történt befizetések után igényelt adójóváírás és a nyugdíjbiztosítási szerződésre fizetett díjak után járó kedvezmény összesen nem lehet több mint 280 000 Ft.
  • A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.
  • Ha az adóévben visszafizetési kötelezettség kiváltó esemény következik be, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.
  • Több biztosítónál kötött nyugdíjbiztosítások esetén az adójóváírást szerződésenként a szerződésszám és a magánszemély adóazonosító jelének feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi bankszámlájára teljesíti az Adóhatóság, azzal, hogy a teljesítés a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan történik.

Hogyan érvényesíthető az adókedvezmény?

A szerződő az adóbevallásakor nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tehet, ez alapján az Adóhatóság a Biztosító részére elutalja az adójóváírás összegét. A Biztosító ezt az összeget a szerződő nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírja és külön kezeli a szerződésre befizetett egyéb díjaktól.

Mi történik, ha megszűnik a nyugdíjbiztosítás?

Amennyiben a nyugdíjbiztosítás szolgáltatással szűnik meg, de a szerződő jogosult még a szolgáltatás évében adójóváírásra, a szerződésre befizetett díjak alapján a biztosító minden további rendelkezés nélkül a biztosított magányszemélynek kiutalja.

Milyen esetekben és milyen mértékben kell visszafizetni az adókedvezményt?

Ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosításnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, díj-nemfizetés miatti megszűnését, a jogszabályi rendelkezéseknek nem megfelelő járadékszolgáltatást), függetlenül attól, hogy a szerződés megszűnik-e, vagy sem, az átutalt teljes kedvezményt 20%-kal növelten kell visszafizetni az adóhatóság részére. A visszafizetett összeget a Biztosító az adóhatóság felé bevallja, és arról igazolást állít ki a magánszemély részére.

Amennyiben a visszavásárlási érték nem nyújt fedezetet az Adóhatóság által visszakövetelt kedvezmény 20%-kal megnövelt összegére, akkor a szerződő részére a le nem vont adójóváírásról igazolást állít ki, mely alapján ezt a kötelezettséget a szerződőnek az adóbevallása keretében kell teljesíteni.

Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek, illetve ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg.

Mi történik díjmentes leszállítás esetén?

Ebben az esetben az addigi adójóváírást nem kell visszafizetni, csak nem érkezik be a szerződésre további adókedvezményre jogosító rendszeres befizetés.

Eseti díj befizetések továbbra is teljesíthetők, ami után adókedvezmény továbbra is igénybe vehető.